E, többnyire illegálisan érkező bevándorlók sokszor egész vagyonokat fizetnek ki azért, hogy egy embercsempész átjuttassa őket a határon, ám a terv nem mindig úgy alakul, ahogyan azt az üzlet megkötésekor elképzelték. Ez történt annak a három indiai férfinak az esetében is, akiket még 3,5 évvel ezelőtt fogtak el alig 400 méterre a határtól.
2018. december 20-án, 21 óra körül egy kocsi érkezett meg az egyik szatmári motelhez. A fentebb említett három indiai férfi beszállt, majd az őket kísérő két embercsempész elfuvarozta őket a román-magyar határ közelébe. Itt az utasok kiszálltak, a kísérőik pedig elmagyarázták nekik, pontosan merre kell venniük az irányt, hogy átjussanak a zöldhatáron. A felek közötti egyezség szerint a két embercsempész legális úton, a petei átkelőt használva jut át Magyarországra, majd egy előre megbeszélt helyen ismét találkoznak, hogy folytassák útjukat.
A három férfi egyébként egy hónappal korábban, novemberben indult útnak Indiából, végállomásuk pedig Olaszország lett volna. A több hetes utazásért mintegy 30.000 eurót fizettek ki az embercsempészeknek, balszerencséjükre azonban egy helyi lakos kiszúrta őket, amint a határ felé gyalogolnak, és azonnal bejelentést tett a 112-es segélyhívón.
A helyszínre rövid időn belül megérkeztek a hatóság emberei és feltartóztatták az illegális határátlépésre készülő indiaiakat. S noha ők ekkor még nem sejthették, de addigra az embercsempészek is rendőrkézre kerültek, ugyanis nem sokkal korábban a Pete bejáratánál található benzinkúton elfogták őket.
Annak ellenére, hogy a bűncselekmény elkövetését számos bizonyíték alátámasztotta (pl. az Audiban megtalálták a három indiai férfi hátizsákját, illetve a mobiltelefonjaikat is), a két embercsempész a kihallgatás során mégis egymásnak teljesen ellentmondó állításokat tett arra vonatkozóan, hogy hogyan ismerkedtek meg, hogyan jutottak el Szatmárnémetibe, illetve hogyan került a három indiai a kocsiba. A beismerés helyett inkább egymásra mutogattak, és csak azt hajtogatták, hogy nekik semmi közük sincs ehhez az egészhez.
Az embercsempészekkel szemben a három indiai férfi a nyomozás során teljesen őszinte volt. Azonnal beismerték, hogy mire készültek, és hogy összesen 30.000 eurót fizettek az illegális határátlépésben segédkező embercsempészeknek. Romániába való megérkezésüket követően a kísérők mondták meg nekik, melyik szatmári motelben vegyenek ki szobát, illetve a további tervekbe is beavatták őket. Az egyezség szerint a zöldhatárt gyalog kellett volna átlépniük, a másik oldalon pedig már ott várta volna őket a két embercsempész, épp ezért is hagyták a ruhával teli hátizsákjaikat és mobiljaikat a kocsiban.
A hatóság egyébként a két embercsempész és a három indiai férfi telefonjait is átnézte, azonban minden üzenetet és hívást töröltek a készülékekből, ez pedig a bíróság szerint egyértelműen arra enged következtetni, hogy megpróbáltak minden bizonyítékot eltüntetni arra az eshetőségre felkészülve, ha a határvédelmi szervek esetleg elkapnák őket.
A bíróság a 32 éves, indiai születésű, de már Olaszországban munkanélküliként élő embercsempészt 3 év szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 4 évre felfüggesztették, illetve ugyanez az ítélet született a bűntársa, a 41 éves, olasz férfi esetében is, aki egyébként eladóként dolgozik. Az indoklás szerint mindkét férfinak ez volt az első összetűzése a törvénnyel, épp ezért a rájuk kiszabott ítélet akkor is eléri célját (büntetés és további bűnelkövetéstől való elrettentés), ha nem jár együtt szabadságvesztéssel.
Az ítélet nem jogerős, a feleknek az ítélethirdetést követően 10 napjuk van fellebbezni.
